Her Little Promises

     A friend of mine (hereby I`d like to thank you) attracted my attention over her grandma`s remarkable umbrella collection and than I thought this should come round a post. These umbrellas are part of a six-piece collection, but I couldn`t find them home all at the same time as they have a great succes in the circle of acquaintances, which means they wander from one possesor to another.Her grandma bought them two years ago, not a long time to have their own stories I expected avidly  to hear, but still lucky to see them. They are long automatic umbrellas, manufactured by Doppler, Austria. They are part of a so-called art collection which features: "Adele", "Hoffnung II", "Der Kuss" , "Wasserschlangen" by Klimt, "Cafe Terace" by Van Gogh, part of Raffaello's "Sistine Madonna",  "Tulip Fields with the Rijnsburg Windmill" by Monet and "Two sisters" by Renoir. So it spotlights art works from the High Renaissance , through the Postimpressionism, Impressionism to the Art Nouveau.
I was pondering what kind of post is this and then I was firm about being a fashion post, because umbrellas are accessories you can suit to your outfit and with such ones you can become outstanding in the crowd.In Autumn is a very famous accessory and this is why I timed this post for Fall. I wish I had at least one of them to make me feel for the upcoming sad-weather season....
     Ultimately, don`t forget to be voguish even when it is raining!:)
     Egy barátnőm( és ez úton is köszönöm neki) a nagymamája ernyő gyűjteményét hozta egyszer szóba és úgy véltem, hogy ebből egy remek bejegyzés kerekedhetne, ha már itt van az ősz. Igen, még mindig nem hiszem el.
Ezek az esőernyők egy hat darabos gyűjtemény részei, amit sajnos nem találtam egyben, mivel igen nagy sikernek örvendenek az ismerősök körében, ami azt jelenti,hogy már sok "tulajdonos" kezében járt mindenik markolata. A nagymama két éve vette őket, nem elég hosszú idő, hogy történetek fonódjanak köréjük, amiket türelmetlenül vártam, hogy halljak, de ettől függetlenül már látni őket is nagy élmény volt.Márkájuk Doppler, osztrák, és hosszú automatikus ernyők. Egy művészeti kollekció részei, ami a következőket foglalja magába: Adele, Remény II , Csók és Vízi kígyók Klimtől, Kávéházi terasz Van Goghtól, képrészlet Raffaello Sistine Madonna című munkájából és Két testvér Reniortól. Reflektorfénybe helyez műveket kezdve a reneszánsztól, az impressziónizmuson, a prosztimpressziónizmuson át a szecesszióig.
Agyaltam az elején azon is, hogy ez a bejegyzés milyen kategóriába illene bele,de végül a divat mellett horgonyoztam le, mivel ezek egyfajta kiegészítők, amiket szettünkhöz válaszhatunk és átaluk alkalmunk is lehet kitűnni a tömegből.
       Végtére, ne felejtsetek el akkor sem vogue-k lenni, mikor éppen esik az eső!:)

     This time I would like to share a few of my thoughts in regard of finding my/your style and some outfit shot for an indian summer.
       Fashion is a never-ending changing phenomenon. But how can you find your style if the trends tend to change season after season? Your personal style and the trends are not the same. However, both can change time to time, but your appearance doesn`t need to be fashion-forward. Notwithstanding every style can be fashion au courant? Because there are so many different design houses on the world, each one representing a unalike attitude in fashion, so everyone can find his own. You can retain your style year by year, you just only need to insert it in the new wave. The thing that most bugs me is that a lot of people constantly start to like what they loathed when a new trend comes out on the contrary to their previous standpoint. If you like it wear it, but if you don`t, then don`t strain a point!:D It happens that you like more than one particular style, then mix them. For example, I have recently found out that my style is minimalist-romantic.
        A few tips on how to find your style:
-watch fashion shows and try to figure out which one do you like mostly
-try on new things in shops
-inspire from fashion bloggers, vloggers ( they seem to have a bigger effect than design houses via social media)
-  play mix and match with your clothes at home or in the fitting rooms


 Photographs taken by Rebeka: https://www.flickr.com/photos/62602704@N03/
 Thank you!:)

       Néhány tipp arra, hogy megtaláld a stílusod:
-nézz divatbemutatókat és próbálj rájönni arra, hogy melyek tetszenek neked
- mozdulj ki a komfort zónádból a ruhapróbánál
-inspirálódj vloggerektől, bloggerektől, hiszen a közösségi média miatt már nagyobb hatással vannak az emberekre, mint a divatházak
-mix and match, vagyis variáld otthon vagy akár vásárláskor a különböző ruhadarabotkat

     This is far my favorite post of all the six and I couldn`t wait to write it. You know when you are in love with somebody you are inclined to smile when he pops up in your mind. The same thing happens to me when I revive the pictures I saw. See the reason why I don`t have a boyfriend -maybe-, huh? :D
     In the first place I visited the Alfonz Mucha Museum in the heart of the city. To my greatest regret, it wasn`t allowed to take photographs, but if you have confidence in me, those are the most beautiful and renowned lithographs and designs. You can see some on this window.

     On our last day I visited the exhibitions in the Fair Trade Palace, first the Slav Epic by Mucha. This is a set of 20 painting on huge canvases (you can see them how big they are in comparation to a man). They summarize the history of the Slavs and the Czechs.
And now it is bedtime story time. :P I was right in the mid of the exhibition when an outpuring squawk disturbed my devoted attention to a detail on a picture and I was throughout this whole situation more than inside the line. This deafening sound came from a room guard lady shouting at me : 'No drinks', because I was holding a 250 ml bottle in my hand. Can you imagine mE destroying an artsy monument with mineral water?! I expect your answer in NO. She was shouting at me repeating the same line till I left... I usually don`t cede, but it was a useless fight. You need to recognize one thing, better said fact: Room guards don`t speak English, unless you are in the USA, GB,etc. It was the cutest bottle I have ever seen and I had to throw it away. It was very heart-rending, but good news, because my dad fished it out of the scumbag.(Best daddy <3)
      After this moving story of mine let`s return to the art gallery. The permanent exhibiton was displayed on seven floors. Figure to yourself my situation : I was ravenous, I had thirst for some art, but at the same time I had to throw away my bottle of water. I spent between four and five  hours in there and in the end I became sick and tired of that in-depth art. I could not have imagined myself saying that before. But talking about the artists just by mentioning some bigwig names: Frantisek Kupka, Van Gogh,  Kokoschka, Munich, Chagall, Rodin, etc.
Personally, I really liked the M.Raysse installation and the art work made of bobby pins.
       Az utolsó napunkon meglátogattam a Fair Trade Palace kiállításait, először Mucha Slac Epic-jét. Ez egy húsz nagyvásznas (láthato a képeken is az emberhez viszonyítva) kollekció, ami a szlávok és a csehek történelmét szolgálja bemutatni.
És most itt az idő egy kis sztorizgatásra. Éppen a gyűjtemény felénél voltam és belefeledkezve néztem egy részletet az egyik festményen, mikor egy valaki rám visongott. S mindvégig bőven a vonalon belül voltam. Fülsüketítő módon hangoztatta, hogy: 'No drinks', mivel a kezemben volt egy 250 literes palack. El tudsz képzelni engem tönkretenni egy műalkotást ásványvízzel? Remélem, a válaszod NEM. Addig ismételte rikácsolva azt az egy dolgot, amíg ki nem mentem. Nem is volt más megoldás, mivel egy közös nyelvet sem beszéltünk. Egy dolgot mindig jegyezz meg : a teremőrök nem beszélnek angolul, kivétel, ha az az anyanyelvük. Mindenek tetejébe ez a teremőr még egy vénasszony is volt. A legaranyosabb üvegem el kellett dobnom,de legjobb apuka szerencsére kihalászta a kukából és még mindig boldogan élünk. :D
        Ezután a megindító történetem után kanyarodjunk vissza a többi kortárs kiállításhoz, ami hét emeletet foglalt magába. Szomjas voltam a művészetekre, azonban egy csepp víz sem volt nálam arra a négy- öt órára, amit ott bent töltöttem. Nem gondoltam, hogy valaha ezt fogom mondani, de a már vártam, hogy vége legyen a képek rendíthetetlen sorának. Személyes két kedvencem M.Raysse alkotása és a hullámcsatokból készült kép volt. De említsek meg csak néhány nagyarc festőt: Frantisek Kupka, Van Gogh,  Kokoschka, Munich, Chagall, Rodin, stb.

         And as completion I would like to share with you some street art which were painted on  the barriers around a construction.
 Can`t wait to come up with something new after all this time of traveling posts!
         Have a nice week at school, even if that is not likely!:D
         Kiegészítésként pedig szeretnék megosztani néhány utca művészeti alkotást, amelyek egy építkezést körülvevő válaszfalakon voltak.
Már alig várom, hogy új fajta posztokkal bukkanjak fel a blogon ezután az intenzív  utazós sorozat után!
         Kívánok nektek egy minél tűrhetőbb sulis hetet!:D

       When your sole is full of blisters, because there are so many things to see and visit, then you are in Prague.Ok, partly it was my fault since I sought after a car park that was fourty minutes away from the city centre,but in my defense: it costed less than one euro. Bargain! Park and Ride is very environment and budget friendly parking lot in big cities, however, after the whole tottering my mother would not highlight any positive sidea at all.:P
I would rather talk about my experiences than my blisters which are a bit a taste-destroyes in comparation to these pics. Regretably, I was not able to stack all the photos in this post. Till the last minute I clicked on the Post bottom I was tussling inside which one to upload.
      We started the morning with a breakfast in the Palladium which is a huge department store, it has even a Topshop. I feel the need of emphasizing it more, because I really like Topshop,but the closest one to my town is thousand km away, in Prague. After breakfast we were hyped up to explore the city!
    The city is filled with identical towers, so the power is in your hand in the top of which tower you would like to take a selfie. I highly do not recommend the Old Town Hall Tower as it took more then thirty minutes to get to the gallery.  Many tourists  elbowed and pushed ones against another to get to the railing and to make the perfect photo from the perfect angle. Half an hour before the pupetry, there was a crowd gathered in front of the clockwork. It was so funny seeing all those people ready in every minute to video record it, hence I felt the need of snapping them. Honestly, they were more interesting than the pupetry.
    The thing that in sooth engrossed me was that even in the outskirts of the town you could find old houses with facades of a by-gone century. One is not able to distinguish where the oldtown ends, so it is well worth to ramble outside the city square.
     We tried out the Czech platitudes, such as trdelnik, Pilsen, we had a walk across the Charles bridge, etc. But in the meanwhile we tried to absorb unique things too. I rather stuffed in me, because I could not halt when I saw a Paul bakery.:D I am aware, this is more a Parisian common thing.
     A város tele van egyívású tornyokkal, így szabadon lehet választani, ki melyik tetején készítené a selfiejét Prágával a háttérben. De nem annyira ajánlom a látogatást fontolgatóknak a régi városháza tornyát, mivel több mint fél órát tartott mire kijutottunk az erkélyre, ahol egymást félrenyomva próbáltak a turisták a legjobb szögből képeket lőni. Az óraszerkezet előtt ámbátor már fél órával azelőtt(ha nem több) kezdtek el gyülekezni az emberek kameráikat készenlétbe helyezve, hogy megtekintsék a bábjátékot. Én inkább ezeket az embereket fényképeztem le, mivel olyan mulatságosak voltak, míg a játék nem volt éppen annyira nagy dolog.
      Ami igazán magával ragadott a várossal kapcsolatban az az volt, hogy még a külkerületek is tele voltak zsúfolva ezekkel a régi kort megidéző épülethomlokzatokkal. Nem tudta az ember gond nélkül behatárolni az óváros hatávonalait, így élmény volt még azon kívül is sétát tenni.
      Megpróbáltuk Prága minden frázisát kimeríteni: átmentünk a Károly-hídon, ettünk trdelniket, megkóstoltuk a Pilsent, felmentünk a várba,stb. De ezalatt megpróbáltuk magunkba szívni a számunkra egyedibb dolgokat is. Én inkább magamba tömtem, hiszen nem tudtam nem bemenni egy Paul pékségbe. :D Tudom, ez inkább párizsi frázis, de nem tudtam megállni.
      Another things that I really liked were the traffic signs clued with different stickers. I snapped this while we were heading to the castle,but no matter how hard we hurried, we scarcely had time to visit the palaces, gardens and monuments, just the Saint Vincent Cathedral.