I am extremely happy that I finally managed to write a post on the blog. I started to think about how I can take my time to write even in the schoolbench. Hopefully, holiday is upon us and pinky promise I will not neglect.
*****
Szinte szeptemberig tekinhető meg a legtöbb Csontváry festmény így együtt Csíkszeredában. Egy hónappal ezelőtt a kíváncsiságtól hátulról bökdösve én is meglátogattam a múzeumot.
Kinek ne jutna eszébe Magányos cédrus című képéről egy állat? Bizarr volt élőben látni, megszoktam, hogy mindig képeskönyvekből köszönt vissza. A grafikáit leszámítva - amikről nem is tudtam- mindenik kép élénk színélményt adott, pedig csak kontrasztokról és összhatásokról volt szó.A kedvenc képemen, amit nem sikerült lefényképeznem, pillangók voltak, de olyanok, mint a preparátumok, egy az egyben, mint amit a természetrajzi múzeum gyűjteményében látni. Ez volt az első alkalom is, amikor beleírtam a vendégkönyvbe,de egyszerűen nem bírtam megállni:)) Megjegyeztem, hogy nagyon tetszett a színrobbanás, amit láttam teremről teremre és irigylem a teremőrök munkáját, akik napokat töltenek itt a képek között. És ez így igaz... Ajánlom mindenkinek, hogy megnézze a kiállítást.
Nagyon örülök,hogy végre sikerült írnom a blogra, hiszen eléggé elhanyagoltam. Már az iskolapadban is egyre arra gondoltam, hogy mikor szakíhatok időt írásra, de szerencsére nemsokára megkezdődik a vakációs visszaszámlálás és akkor nem lesz kimaradásom.Sőt.
0 megjegyzés