How to be a Parisian
I `m officially back on the blog and preparing for you new posts, such as this one.Guidance from someone who has never been to Paris before or speaks French, quite typical case.
A bit belatedly, but I would like to wish to you a happy international macaron's day, very important date for a macaronahoolic, but maybe for some Parisians as well.
It is finally indubitably spring and hooray, good weather! We tried to take advantage of it and took some pictures inspired by Paris and that atmosphere represented by women.Because I think it is not just all about Swiss beret and rouge à lèvres (red lipstick), but -of course- these are included. It is a state of mind and spirit: laissez-faire and je ne sais quoi. I think that this way of thinking and feeling is very important in these modern days, when everybody is stressed, always on-the-go, running from one place to another. So why wouldn't like to be a Parisian? As far as one can see they do not get fat.Apart from this, they are a bit more laid back either in attitude or closet situation, because you would think that some of these women do not care about trends, but they care about fashion and personal style and this is far more important. Create your own image of 'new woman' and try to live her life. Out of doubt, a lot of Parisian women cross the street in a dangerous way, where they shouldn't...don't go that far.:D
*****
Kissé megkésve, de boldog macaron napot kívánok, mely egy fontos dátum egy macaronaholic-nak, de talán a franciáknak is.
Hivatalosan is visszatértem a blogra ezzel a bejegyzéssel, mely egy útmutató olyen embertől, aki még nem járt Párizsban, de nem is beszéli a nyelvet.Tipikus eset.
Kissé megkésve, de boldog macaron napot kívánok, mely egy fontos dátum egy macaronaholic-nak, de talán a franciáknak is.
Végre megkérdőjelezhetetlenül is tavasz van éééés hurrá, szép idő! Ezt kihasználva lekaptuk az egy Párizs és a nők megteremtette atmoszféra inpirált szettem. Hiszen úgy gondolom, hogy ez nem csupán a beretről és rouge à lèvres (piros rúzsról) szól, de ez is beletartozik. Ez egy elme- és lelkiállapot: laissez-faire , valamint je ne sais quoi. Szerintem igen fontos ez a felfogásmód a mai rohanó világban, ahol mindenki egyik helyről szalad a másikra, mindig stresszelve. Miért ne szeretnél olyan lenni, mint egy párizsi nő? Amennyire én látom nem híznak el. Emellett, sokkal lazább úgy a hozzáállásuk, mint a gardróbjuk. Sokan az gondolnánk, hogy nem érdeklik őket a trendek, viszont a divat és a személyes stílus kibontakozása igen, ami a legfontosabb. Alkosd meg a saját 'új nő' képed és éld az életét. Kétségkívül, sok párizsi nő ott és akkor megy át az úton ahol nem kellene... azért ne menjünk ennyire messzire.:D
So then, we took photos at the Natural History Museum of our town, in three different spots and the laburnum tree wall was my favorite one. If talking about being a Parisian, I tried to dress up this way. I was wearing my kerchief on my neck matching with my striped short-sleeved blouse from H&M, both of which I bought on boxing day sales and I was waiting for the right time to wear them with one another. I tied the scarf just casually, and prefer to tilt over one side.I was also wearing my black Swiss cap, my second one, as you might have seen in another post a blue one. Although, no matter what, I still cannot wear them properly, just on my own way, despite even watching tutorials on the youtube about it. I guess, this is all about being laissez-faire. Still my mom jeans are my favorite trousers to wear and allowing a little sight of my socks with lace trim from Topshop in as much as the only things I have from this shop are socks. The powder-pink bomber jacket, against all the odds, goes very well with this outfit, it gives a drop of minimalism and modernism.
And the very least, I would like to thank Rebeka for these amazing pictures.:)
Hope you liked my post and don't forget to feel comfortable being yourself while enjoying this beautiful springish day!:)
*****
A képeket a városkánk Természeszetrajzi Múzeumánál készítettük, három különböző helyen, de az abszolút kedvencem mégis az aranyeső virágfuttatója volt. Ha már párizsiasságról van szó, akkor megpróbáltam ehhez ildomosan öltözni. Csíkozott kendőt viseltem hozzáillő rövid ujjú blúzzal, amelyeket a karácsony utáni leárazásokon vettem a H&M-ből, csak vártam a megfelelő alkalmat, hogy együtt vehessem fel őket. A kendőt szeretem csak úgy lazán feloldalasan megkötni. Máskülönben, fekete svájci sapkát viseltem, de már láthattatok egy régebbi bejegyzésemben egy kéket is. Sajnos, még mindig nem tudom hogyan kell helyesen felrakni, a youtubos oktatóvideók ellenére sem, de gondolom ez az a bizonyos laissez-faire. Még mindig a mom jeans a legszeretettebb nadrágom, amellyel még zoknit is villanhatok. Mint sok zoknim, ez a csipkeszélű is a Topshopból van. A púder-rózsaszín bomber dzseki pedig nagyon talál a szetthez, minden előítélet ellenére, mivel kiegészíti minimalizmusával és modernségével.
És végül, szeretném megköszönni Rebekának a csodás képeket.:)
Remélem, hogy tetszett ez a bejegyzés és nefelejtsétek kellemesen érezni magatokat a saját bőrötökben ezen a szép tavaszias napon!:)
0 megjegyzés